Ha regényt akarsz írni

Hogyan írj regényt 20 nap alatt?

Azt szokták mondani, minden emberben ott lapul valahol elrejtve legalább egy regény (vagy több). Biztosan te is többször elmeséltél már egy egy humoros vagy komoly történetet, anekdotát. Vannak olyan események, amire szivesen emlékezel, vagy ami megrázott lelkileg. Esetleg az életed egy-egy szakaszában volt regénybe illő fordulat. Gondoltál már arra, hogy ezeket megírod?

Nem vagy egyedül. Egyes felmérések szerint 10 emberből tíznek már megfordult a fejében az, hogy megír egy-egy ilyen történetet. 4 ember komolyan foglalkozott az ötlettel. 2 elkezdett írni, de csak egy jutott el odáig, hogy 50 oldalnyi szöveget megírt. Persze ez is még legfeljebb egy regény 25-30 százaléka lenne. 

Soha nem volt olyan egyszerű a regényírás és a könyvkiadás mint most. Sőt, manapság az elektromos könyvek világában az Internet segítségével ez még olcsó is. Arról nem is beszélve, hogy a könyv hirdetésére is olcsó, akár ingyenes lehetőségek is vannak. Megfelelő kampány szervezésével pedig az értékesítés sem gond. Mégis, csak minden ezredik ember veszi komolyan ezt a lehetőséget. Pedig ez nem csak életcél, hanem jövedelemforrás is lehet. Gondold csak el: Ha az életed függne tőle, el tudnál adni naponta három könyvet? Az elektromos könyv esetében a könyv árának akár 90 százaléka is a tied maradhat. Egy 3000 forintos könyv esetében ez 2700 forint. Ezzel máris több mint 200.000 forintot kerestél egy hónap alatt. A papír alapú magán kiadásnál egy kicsit más a helyzet, mert ott csak az ár 30-50 százalékára számíthatsz. Ha a hagyományos módon kiadót keresel, minél nagyobb és ismertebb a kiadó, annál kevesebb pénzed marad. Általában 20, de inkább 10, vagy még kevesebb százalékra számíthatsz. A gond az, hogy sajnos a kiadók elkényelmesedtek. Ma már nem igazán szerveznek eredményes reklámakciókat, marketing kampányokat. Ennek költségét a legtöbbször beleszámítják a szolgáltatás árába, százalékába, de azért elvárják, hogy ezt a munkát a szerző végezze el. (Akkor meg miért nem választod inkább a magán kiadást?). Valamikor 100.000  emberből egy volt író. Ma a becslések szerint minden ezredik ember ír valamilyen szinten. Miért nem te vagy az az ezredik? 

Hogy nagy munka? Nem kicsi, de nem is teljesíthetetlen. 

Miről írj?

Miről szeretnek olvasni az emberek

Ha valaki sikeres szerző, sikeres újságíró akar lenni, annak meg kell ismernie az olvasóközönségét. Fontos, hogy olyan témákról írjon, ami érdekli az embereket. Persze, mondhatja valaki, hogy minden újságnak, médiának más és más az olvasótábora. Így igaz. De vannak olyan témák, amelyek minden embert, vagy legalább is az emberek nagy többségét érdekli. Mindenképpen jó legalább ezen a szinten ismerni az olvasók érdeklődését. Az is igaz, hogy valamennyi olyan témát felsorolni, ami az emberek nagyobb részét érdekli, szinte lehetetlen. De legalább a legfontosabbakat, amelyek felkeltik az emberek többségét, érdemes kiemelni, megemlíteni. Nézzük akkor, mégpedig fontossági sorrendben, előre sorolva azokat a témákat, amelyek az emberek számára vonzóbbak:

Ami az olvasót érdekli

1. Azok az események, amelyek a közvetlen környezetükben történnek
2. Azok az események, amelyek azokkal történnek, akiket ismernek
3. Az igen jelentős események
4. Az aktuális események
5. A mindenkit érintő események (egészség, biztonság, életszínvonal)
6. Ha valaki másképpen cselekszik, mint a többség
7. Váratlan események, amire senki sem számított
8. Ami a gyerekekre vonatkozik
9. Ami az idősekre vonatkozik
10. Háború, megtorlás
11. Földrengés, árvíz, szélvihar, tűzhányó kitörése, közlekedési baleset
12. Árak, törvények, szokások, politikai tisztségviselők, rendszerek változásai
13. Izgalmas dolgok: eltűnt valaki, keresnek valakit, bajban van valaki, megtaláltak valakit, megmentettek valakit
14. Múltbeli dolgok, legendák
15. Jövőképek, jóslások
16. Szerelmi történetek
17. Szolidaritás, humanizmus
18. Versenyek
19. Pénz és jövedelem
20. Kutya, macska, más kedvenc állatok
21. Bűntettek, 
22. Kihágások, büntetések
23. Gazdasági érdekharc
24. Gazdasági fejlődés, új gyárak, munkahelyek
25. Tudomány és technikai újdonságok

Így keress témát szakkönyv írásához:

Szakkönyvírókra váró problémák

A szakkönyvek piaca szinte kifogyhatatlan, de állandóan változó. Az a szakkönyv, ami tegnap még keresett volt és sokan vásárolták, ma már esetleg senkinek sem kell. Ilyen például a hegymeneti fékről írt valamikori nagysikerű szakkönyv. Ez arról az egyszerű szerkezetről szól, amelyet az autógyártás kezdetén a jobbnevű és technikailag haladó gyárak szerelet a kocsijaikra, hogy megakadályozzák a hegyen felfelé haladó autó visszagurulását. Ma már egy autóra se szerelnek ilyent. Hasonló a Jánosi Marcell budapesti mérnök által feltalált mikroflopi, amely minden számítógép szerves része volt valamikor és amiből sok milliórdot adtak el világszerte, de ma már szinte alig használja valaki és lassan az utolsó gyárak is abbahagyják a gyártását.

Szóval én azt tanácsolom, valami olyan problémát keress, ami valószínűleg hosszabb ideig érdekli majd az embereket. Jók azok a témák, amelyek iránt sokan érdeklődnek. De tudnod kell, hogy ezek a témákról íródik a legtöbb könyv, tehát  alegnagyobb a konkurencia. Nem tudom, tudtad-e, hogy a szakácskönyv az a szakkönyvtipus, amely szinte minden házban megtalálható a világon és amiből mégis mindig újabbakat vesznek az emberek? De a világon egy könyvfajtából se jelenik meg annyi új könyv, mint szakácskönyvből. Persze ezzel még korántsem akarom azt mondani, hogy ne írj szakácskönyvet. Éppen ellenkezőleg. Keress egy olyan célpiacot, amelynek szüksége van szakácskönyvre és írj könyvet nekik. Mondjuk lehet ez a csecsemőételek szakácskönyve, a lisztérzékenyek szakácskönyve, fogyókúrázók szakácskönyve...

Vagyünk egy gyakorlati példát, hogy hogyan keresnék én szakkönyvírási témát:

Egyre több ember használja az internetet ingyenes telefonálásra. Az egyik legkedveltebb program a Viber. De nem mindenki tudja használni. Vannak ugyan használati útmutatók, de a legtöbbször ezek idegen szavakat, új kifejezéseket is tartalmaznak, amit az idősebb korosztály nem ért. A mobiltelefonnal rendelkező időseknek egyrészt van pénzük megvenni egy néhány ezer forintos külön a számukra írt szakkönyvet, másrészt a Viber használatára szükségük van. Tehát írnák egy legtöbb 30 oldalas szakkönyvet „Hogyan használja a Vibert egy nagymama vagy nagypapa” címmel. Egyszerűen, röviden, tömören, amiben jól értelmezhető módon a beállításokat és a program esetleges, egyszerűbb hibáinak javítását is elmagyaráznám.

Manapság az emberek szinte kizárólag digitális képet készítenek hagyományos fénykép helyett. Azt mondják, a világon nincs olyan ember, akinek még nem veszett el digitális fényképe (törlődött, nem találja a gépen...) Írnák egy szakkönyvet arról, hogyan lehet a képeket áttölteni számítógépre, (esetleg javítani valamelyik egyszerű erre használható szoftverrel), hogyan kell rendszerezni, megóvni az elveszéstől (Ha van fényképnyomtatója, nyomtassa ki, ha nincs, vigye el a digitális formában lévő képet erre szakosodott vállalkozóhoz, nyomtassa ki, majd a kész képet tegye fényképalbumba).

Gondolkozz, biztosan neked is van ötleted arról, milyen jelentős problémája van néhány ismerősödnek, aminek megoldásáért hajlandók lennének fizetni is.

Miről írjak szakkönyvet?

Miről írjak könyvet?

Ilona: Könyvet szeretnék írni, de nem regényt, mert úgy érzem, ahhoz még nincs elég tudásom. Miről írjak könyvet? Megjegyzem, hogy vagy magánkiadásban gondolkodom, vagy pedig valamelyik ismert világkiadón keresztül (Amazon, Google, Facebook) szeretném megjelentetni.

Válasz: A legtöbb ember, aki könyvkiadáson kezd el gondolkodni, a regényírásra gondol, pedig ez a legnehezebb. Sokkal könnyebb szakkönyvet írni. A leggyakoribb eset az, hogy a jövendő írónak van egy problémája, azt sikeresen megoldja, majd elhatározza, hogy megírja a megoldást szakkönyv formájában. Van azonban a tiedhez hasonló eset is, amikor valaki elhatározza, hogy könyvet ír, azután kezd el a szakkönyv témáján gondolkodni.

Ilyen esetben a témát a következőképpen keresd meg:

1. Keress egy problémát
2. Keress egy csoportot, amelyik hajlandó fizetni az adott probléma megoldásáért
3. Keress megoldást az adott problémára
4. Írd meg a könyvedet
5. Jelentesd meg elektromos könyv formájában
6. Hirdesd, hirdesd, hirdesd
7. A bevételből jelentesd meg nyomtatott könyv formájában
8. Szervezz értékesítési kampányokat.

Kezdő íróknak, újságíróknak

Mi a flekk?

A flekk az egyik legfontosabb újságírói mértékegység, amivel az írások hosszát mérik. A technikai, vagy tördelő szerkesztők valamikor úgy dolgoztak, hogy volt egy sablonjuk, amin a berajzolt hasábok voltak. Azután fogták az írásokat és berajzolták annak helyét. A nyomdászok ezek a sablonok alapján rakták be az ólomból kiszedett sorokat és a címeket, alcímeket az adott helyekre, amikor az újságot tördelték. (Ma már számítógépes tördelést végeznek, speciális programokkal, amelyek pontosan berakják az újságírók által elkészített és korábban már begépelt szövegeket a tördelő szerkesztő által meghatározott helyre és a meghatározás szerint tördelik a szöveget. De ennek ellenére a cikkek hosszát flekkekben határozzák meg.) A flekk kialakulásához gyakorlati tényezők vezettek. Az újságírók a cikkeiket másfeles sortávolsággal gépelték. A sorok között ugyanis helyet kellett hagyni a lektornak ahhoz, hogy a nyelvhelyességi javításaikat bejegyezzék. Ehhez ugyan jobb lett volna a kettes sortávolság, de az túl szellőssé tette volna a szöveget és oktalan papírpazarlást jelentett volna.

A másfeles sortávolság miatt az írógépnél és később a számítógépes nyomtatásnál is használt A4-es papírméreten 30 sor fért el. Egy sorban a szokásos margók és az írásra használt felület szerint 60 betú fért el egy sorban, így a flekken összesen 1800 betűhely volt.

A flekk szerkesztési szempontból is fontos volt. A valamikori nagy méretű újságok (Ilyen volt mondjuk a horvát, zágrábi Vjesnik u srijedu, a népszerű VUS hetilap, amelyet a valamikori Jugoszláviában, de világszerte máshol is sokan olvastak (A magyarországi országos lapok nem szivesen követték ezt a méretet), egy-egy oldalán szabványos petit betűnagysággal és 5-6 címmel az oldalon (ez 5-6 írást jelentett) általában 12 flekk szöveg fért el.

A szokványos méretű újságok (A magyarországi országos lapok többségének mérete) egy-egy oldalán ugyanilyen feltételek mellett 9-10 fleknek volt helye, mig a kis méretű újságok, amelyek később váltak népszerűvé (de még mindig a szokványos újságméretről beszélünk) általában 8 fleknek volt jely. Ma már vannak olyan kis méretű napi és hetilapok is, hogy azok újságnak is alig tekinthetők.

Mindez  természetesen függött attól, hogy mekkora betűméretet alkalmaztak. Az újságok szabvány betűmérete a petit volt. Ez nyolc tipográfiai pontnak megfelelő nagyság volt. Szükség esetén a tördelőszerkesztő alkalmazhatta a kisebb nonpareille betűket, amelyek 6 pontosak, vagy a nagyobb mértékegységben kifejezve fél cicerósak voltak. Az újságokban a szövegrészeknél előfordult még a borgisz (9 pontos), vagy garmond, illetve korpusz (10 pontos) betűméret. A címek és alcímek nagyságát is pontokban, esetleg a 12 pont nagyságú nagyobb mértékegységben, a ciceróban fejezték ki.

Könyveknél általában a petit betűnagyságot, vagy az ennél kisebb kolonel (7 pont) és nonparel (nonpareille) (6 pontos) betűméreteket használták.

Meg kell jegyezni, hogy az írógépek betűméretét másképpen határozták meg, csakígy mint a számítógépes nyomtatók betűinek méreteit. Az irógépek megjelenésekor még a gyártók saját maguk által meghatározott betűméreteket használtak, de később ez is rendszereződött. Hasonló volt a helyzet a számítógépes nyomtatók esetében is. A tűs, vagy matrixos nyomtatók kezdetben 8 tű magasságú betűk nyomtatására voltak alkalmasak, majd később megjelentek a 16, illetve egy másik rendszerben a 18 tűs magasságú betűket használó nyomtatók. Ahhoz, hogy a szöveg jól olvasható legyen és a betű és az oldal (A4-es) arányban legyen a legjobb a 11-es vagy 12-es betűnagyságokat használni a számítógépen. Egyébként ezek vannak legközelebb az íróhépek rendszerezett betűnagyságához is.

Újságíróknak

Mi az a feles?

Anikó, 16: Egy társaságban az egyik lány, aki a rádióba szokott híreket írni, azt mondta, hogy naponta két eseményről egy-egy felest kell írnia. Ő szörnyen okosnak tünt, mi többiek meg elég butának, mert nem tudjuk, mi az a feles. Mi az?

Válasz: A feles a radiós újságírásban kialakult mértékegység. Egy megfelezett A4-es oldalra írt szövegről van szó. Innen a neve, a feles.

Az A5-ös, vagyis a megfelezett A4-es papírlapra írógéppel vagy szövegszerkesztő szabvány 11-es vagy 12-es batűivel 14 sor fél rá. Ha egy sorban szabvány szerint 60 karakterhelyet alkalmazunk (A vízszintes lécen lehet beállítani a szövegszerkesztő programban), a felest átlagosan egy perc alatt lehet beolvasni. Persze ez attól is függ, hogy milyen nyelven íródott a szöveg és milyen gyorsan beszél a bemondó, de a legtöbb nyelven egy átlagos bemondó egy perc alatt olvas be egy felest. Egy sorhoz ugyanis 4,2-4,5 másodperc kell. Ennek ismeretében például a hírblokk szerkesztőjének elegndő megszámolni az egész és fél feleseket, hogy tudja, hány perces lesz a blokkja. A radiós világban az is elterjedt, hogy egy hír legfeljebb fél feles, egy információ (ami tulajdonképpen egy bővített hír), legfeljebb egy feles lehet.

Mint már mondtam, az hogy milyen gyorsan lehet beolvasni egy felest, nyelvfüggő. Sokan azt várják, hogy a pergősebb olasz, angol, vagy koreai nyelvben a felest gyorsabban be lehet olvasni, mig a kimértebb, lassúbb magyar vagy szláv nyelvekben lassabban. De a különbség elenyésző, kevesebb mint 10 százalék.

A felesek kialakulásával kapcsolatban szerzett radiós újságírói ismeretek az internet világában is fontosak. A honlapnak, blognak, illetve a posztok írójának 8-9 másodpercen múlik a sikere. Ennyi idő alatt dönti el ugyanis az olvasó, hogy elolvassa-e az írást vagy sem. Vagyis az írás első két sora hozza meg a sikert, vagy a sikertelenséget.

Nem gyakori kérdések

Hány betűből áll egy szó?

János, 44: Olvastam, hogy a jó poszt, amelyet a Google is értékel, számon tart és amely felkerülhet a találatok listájára is, tehát amire a Google  keresője is küld olvasót, 300-600 szóbol áll. Milyen hosszú ez?

Válasz: Valóban a Google keresőmotorja is átnézi a posztokat. Így jó volna olyan bejegyzéseket írni, amelyek megfelelnek a Google posztokra vonatkozó előírásaira. Hogy ne legyen tévedés: A Google a legalább 300 szóból álló és 600 szónál nem hosszabb hozzászólásokat támogatja. De nem zárja ki az ennél rövidebb, vagy hosszabb hozzászólásokat sem. A lényeg, hogy a poszt az adott témáról szóljon és a többi követelménynek is megfeleljen.

De hogy a kérdésre válaszoljak: Az, hogy egy 300 szavas cikk milyen hosszú, elsősorban attól függ, hogy milyen nyelven írták. Általában azt szokták mondani, hogy az angol nyelv a rövid, többnyire 2, 3 vagy 4 betűs szavakból építkezik. A magyar nyelvre azt állítják, hogy közepes hosszúságú szavakból áll, mig a német közismerten olyan nyelv, amely a hosszú szavakat szereti. De az az igazság, hogy ez nem teljesen igaz.

A kutatások kimutatták, hogy az egyik legrövidebb szavakból építkező nyelv a vietnámi. Átlagosan a szavai négy és fél betűből állnak, azaz a legtöbb esetben 4-5 betűt használ egy-egy szóhoz. A közhiedelemmel ellentétben a francia nyelv is rövid szavakat használ: A szavai átlagosan 5,4 betűből állnak.  Rövid szavakat használnak a délszláv nyelvek is. A horvát, szerb, bosnyák, vagy montenegrói nyelv szavai átlagosan 5,6 betűből állnak. A makedón és bolgár szavai ettől átlagosan 1 betűvel hosszabbak.

Némi meglepetés, hogy az angol szavak hosszúsága átlagosan 6,1 betű és ezzel az angol nyelv nem a rövid, hanem a közepes hosszúságú szavakat használó nyelvek között van. Ide tartozik a német nyelv is, mivel szavai átlegosan még az angoltól is rövidebbek, mindössze 6 betűből állnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nincs 1 betűből álló angol szó, vagy szinte kilóméteres német szó. De az általában használt szavak átlagos hossza azt mutatja, hogy a német nyelv szavai űtlagosan rövidebbek, mint az angol szavak átlagos hossza írott formában.

A közepes hosszúságú szavakat használó nyelvek között van a magyar nyelv is. A statisztika szerint szavainak átlagos hossza 6,5 betű.  

Ha tehát magyarul írsz és egy 300 szavas cikket szeretnél írni, vedd a 6,5-öt, amennyi a magyar szavak átlagos hossza, adj hozzá egyet, a szó utáni szóközre számítva és a kapott 7,5-öt szorozd meg 300-al. Ez 2250-et ad, ami nem egészen másfél újságírói flekknek felel meg. (Az újságírói flekk másfeles sortávolsággal írt szöveg. Így 30 sor van egy A4-es hagyományos oldalon.  Szabály szerint egy sorban 60 karakter van, vagyis a flekken összesen 1800 betűhely van).

Nem gyakori kérdések

Mi a szallaghír?

László: Nem tanultam újságírást. (Őszintén szólva nem is tudom, hogy van-e ilyen szakú egyetem) Rendszeres tudósítója vagyok egy rádiónak. A szerkesztőségben hallottam egy számomra még ismeretlen kifejezést: szallaghír. Érdekel, hogy ez milyen műfaj, mik a jellemzői és hol használják?

Válasz: A szallaghír olyan hírforma amit a médiák tömör és gyors tájékoztatásra való törekvése hozott életre. Az audióvizuális média szülöttje. Ez az a hír, amely a televízión a kép alatt fut, mint felirat. A leggyakrabban nincs összefüggésben a képernyőn éppen bemutatott tartalommal, de egy rendkivül fontos, vagy sokakat érdeklő információt tartalmaz.

Sok esetben a televízió, miközben a korábban bejelentett és hagyományos műsorát sugározza, a képernyő alján megjeleníti a sportesemények eredményeit, vagy egy-egy fontos hírt, esetleg egyben a majd egy későbbi időpontban sorrakerülő műsoráról is ad információt. Amennyiben sokak által várt, vagy ismert eseményről, esetleg olyan eseményről van szó, amelyről a műsorban korábban szó volt, vagy szó lesz, a szallaghírnek nem kell tartalmaznia a hír valamennyi elemét sem, sőt elég ha csak egy elemre vonatkozik. Például amikor a NATO már korábban bejelentette Jugoszlávia  bombázását, szallaghírnek az is elég volt, hogy „Megkezdődtek a bombázások”. Amelyik televízióállomás több információt akart adni a nézőinek az legfeljebb egy ilyen szallagcímet jelentetett meg a képermyő alján: „Ma este negyed tizenegykor Javier Solana NATO-főtitkár és Wesley Clarck amerikai tábornok bejelentették, hogy légitámadásokat kezdenek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. “ De ilyen volt a “Háború: A török hadsereg bevonult Sziria kurdok lakta, határ menti övezetébe.”

De a szallaghírek nem csak a képernyő alján jelenhetnek meg, noha ez volt az első formájuk. Szallaghírekből állnak az úgynevezett egyperces hírblokkok is, amit néhány televízió és rádióállomás előszeretettel alkalmaz. Ilyen esetben azonban a hírnek teljes értékünek kell lennie, tehát a négy fő kérdésre (kivel történt, mi történt, mikor történt, hol történt) válaszolnia kell.

A szallaghír kialakulása óta az írott sajtóban is megtalálta a helyét. Egyre több újság használja a szallaghírt mint figyelemfelkettő információ. A lap első oldalán jelenik meg, azzal a kiegészítővel, hogy az olvasó hol, a lap melyik oldalán olvashat a hirrel kapcslatos eseményről részletesebb információt.

A szallaghírt feliratozógépekkel adják hozzá az éppen folyamatban levő műsorhoz. Vannak olyan speciális eszközök is, amelyek egy-egy hír hosszát 140 karakterben határozzák meg. Ez azért van, mert az egyik leglátogatottabb szociális media, a Twitter legtöbb 140 karakterhelyből álló információt enged közölni. Így azután ha a médiának Twitter oldala is van, az információ azonnal megjelenhet az adott internetes oldalon is.

Egy másik jelentős internetes vállalat, a Google jóvoltábol a tömörséget kikényszerítő szabály megjelent az apróhirdetések világában is. Ez a legtöbb 95 karakterhelyből álló apróhirdetés. Ezt a hirdetési formát még egyes kisebb és nagyobb vállalatok, sőt világcégek is eredményesen használták reklámkampányukban.

Nem gyakori kérdések

Hogyan alakítsuk a hírt?

Erzsébet: Középiskolás vagyok és szeretnék a helyi újságnál külmunkatársként dolgozni. Egy újságíró nő, aki ott dolgozik, azt mondta, a híreket mindg az eseményhez kell alakítani. Ez mit jelent? Meg tudná mutatni egy példán?

Válasz: Egy hírnek az öt alapkérdésből négyre ( Kivel történt?, Mi történt?, Mikor történt? és Hol történt?) mindig válaszolni kell. Az ötödik kérdésre (Miért történt?) az alaphír általában nem ad választ, csak a bővített hír. De nem ez az egyetlen dolog, amit az informálás alapeleméről tudni kell. A hírt a jó újságíró mindig ahhoz alakítja, hogy mit akar kiemelni. Lássunk egy példát:

Az esemény a helyi sportegyesület  elnökségének ülése, amelyen az edzőtáborozásról döntöttek. Az értekezletet pénteken tartották meg.

1.    Ha az a hír, hogy az elnökség végre összeült: Összeült a helyi sportegyesület elnöksége. A pénteken megtartott ülés napirendjén az edzőtáborozás szerepelt.

2.    Ha az a hír, hogy mi történt: Az edzőtáborozásról határozott a helyi sportegyesület elnöksége. Az értekezletet pénteken tartották meg.

3.    Ha az a hír, hogy mikor hozták meg a döntést: Pénteken tartotta meg értekezletét a helyi sportegyesület elnöksége. Az ülésen az edzőtáborozásról volt szó.

4.    Ha az a hír, hogy kivel történt: A helyi sportegyesólet elnöksége határozott az edzőtáborozásról. Az ülést pénteken tartották meg.

Ez csak néhány példa egy elképzelt hírrel kapcsolatban. De azt hiszem, jó útmutató lehet. A lényeg, hogy az újságíró mindig gondolja végig, hogy a hír miért fontos és annak az elemnek a kiemelésével, hangsúlyozásával írja meg a hírt.

További jó munkát, a szerkesztőségeknek pedig lelkiismertes és céltudatos újságírókat kivánok.

És legyen itt két olyan hír, amelyek anekdotaként keringnek az újságírók körében:

-       Joe Smith gyufa fényénél szerette volna megnézni, hogy autója benzintartájában van-e még üzemanyag. Özvegye az autót alkatrészenként árulja.

-       Egy rangos sporteseményen a Szovjetúnió csapata az előkelő második helyet szerezte meg. Ugyanezen a versenyen az Egyesült Államok csapata csak utolsó előtti lett. (Ehhez a hírhez magyarázatként hozzá kell tenni, hogy a TASSZ közölte és hogy a Szovjetúnió – Egyesült Államok atlétikai pérviadalról szólt)

Nem gyakori kérdések

Mennyi a szerzői ív?

Andrea: Családi vállalkozásunk van. Újévre szeretném meglepni a dolgozókat, partnereket és klienseket egy, a családi vállalkozásról szóló könyvvel. Számunkra ez fontos dokumentum lenne. Már elkészítettem a szöveget. Szövegszerkesztővel 62 oldal, amihez 26 egész oldalas képet szeretnék mellékelni.A nyomdász, akit felkerestem, hogy agyon árajánlatot, azt kérdezte, hány szerzői ív írásom van. Nem tudtam neki mit mondani. Mi a fene az a szerzői ív. 

Válasz:

A számítógépes szövegszerkesztők az írógépekhez hasonlóan A4-es oldalra tervezik a szöveget (hacsak nem állítják be másképpen a szövegszerkesztőt). Ez másfeles sortávolsággal egy oldalon 30 sort jelent és soronként 60 betűhelyet. A jól olvasható betűméret a szövegszerkesztők esetében a valamikori irógépek betűméretével nagyjából azonos 11-es, vagy 12-es nagyság. A könyvek esetében is arányba hozzák az oldal nagyságát és a betűméreteket. A nyomdász használhat kisebb és nagyobb betűket is. Kisebb betűk esetén egy sorban 85-88 betűhely van és az oldalon 42 sor fér el. Nagyobb betűk esetén soronkénti 50 karakterről beszélünk és általában 35 sorosra tervezik az oldalt. Természetesen vannak ennél kisebb, illetve nagyobb betűkkel nyomtatott könyvek is, de azok már szokatlan betűméretek. Láthatjuk, hogy egy könyv oldalán nagyon eltérő számú betűhely van. Ezért maradt meg a nyomdászatban a nyomdász és a szerzők között bevált mértékegység, a szerzői ív. Ezzel a szerző és a nyomdász is tud számolni. Egy szerzői ív 40.000 betűhelyet (betúk száma + szóközök száma) tartalmaz. Mostanában már hallottam olyanról, hogy a szerzői ívet úgy adják meg, hogy 40.000 plusz/mínusz néhány ezer betűhely, mondván, hogy a nyomdász a betű nagyságával elasztikusan tudja kezelni az oldalak tördelését. Személy szerint nem egyezek ezzel: Ha van egy mértékegység és meghatározták, hogy az mennyi, akkor azt, ameddig a meghatározáson nem változtatnak, az adott formában illik használni. A nyomdászoknak meg hagyjuk meg a számolási és az oldalak szerkesztési lehetőségét. Úgyis jobban tudják csinálni bárki másnál.

Nézd meg, hogy az általad készített szöveg esetében egy sorban hány betű fér el és hogy az oldalon hány sor van. A két adatot szorozd össze, majd a 40.000-et oszd el ezzel a számmal és máris megkapod, hogy hány szerzői ívet írtál.