Milyen a szakkönyv szerkezete

Hogyan épül fel egy szakkönyv?

Mary, 33: Van néhány jó témám. Három szakkönyv anyagát már el is készítettem (100-132 A4-es oldal könyvenként, plusz a képek mindegyikben). De nem tudom, hogy jól írtam-e. Milyen a szakkönyv általános szerkezete?
Válasz:

A szakkönyvek szerkezeti felépítése

A szakkönyvek szerkezeti felépítése a következő sémát követi:

1.    Bevezető – arról kell bene írni, hogy kinek szól a könyv és mit tudhat meg benne az olvasó. Mond el azt is, hogy miért írtad meg a könyvet. Ne azt írd, hogy pénzt akarsz vele keresni. Ha nincs semmilyen más ötleted, találj ki egy jó sztorit, az mindig bevállik. Mondjuk ha mosógép tisztításáról van szó, elmesélhetsz valami olyat, hogy a géped mosás közben megállt. Nem tudtad, hogy miért, ezért hívtál egy mosógép javítással foglalkozó szakembert. Az csak két hét mulva tudott jönni, neked pedig sürgősen tiszta ruhára volt szükséged, ezért meg kellett kérned a szomszédasszonyt, a rokonodat, az ismerősödet, hogy nála mosd ki a ruhádat, ami nagyon kellemetlen volt. Végül megérkezett a mester. Megkérte, maeséld el, mi volt a géppel, majd elmondta, hogy sürgős tisztításra van szükség. Bedobott egy mosókapszulát az üres gépbe, hozzáadott egy mosógép tisztító tabletát, amit szinte minden üzletben lehet kapni, azután becsukta a gép ajtaját és elvégeztetett vele egy rövid mosást, főzést, centrifugálást tartalmazó műveletet. Veled meg megfizettetett egy borsos számlát. Ne legyen túl hosszú, de 4-5 A4-es oldalt mindenképpen megérdemel a bevezető.

2.    A probléma – Írd le, hogy miről fogsz írni. Melyik az a probléma, amelyikkel a könyved foglalkozik.

3.    A következő fejezetben, vagy fejezetekben írd le, hogy a problémát hogyan oldották meg korábban. Ítt csak a jó megoldásokat dolgozd fel. A saját magad ajánlott megoldást az utolsó ilyen fejezetben mond el.

4.    További ajánlatok – mond el az olvasónak, hogy mit ajánlasz a továbbiakban, hogy az olvasónak ne kelljen a gép javításán gondolkozni, hogy a kertje szép legyen, vagy hogy a főztjei jobbak legyenek (természetesen attól főggően, hogy a könyv miről szól).

5.    Szakszavak – járulékos, elhagyható rész. A jó szakkönyv a célcsoport számára érthető nyelven íródik és kevés szakszavat tartalmaz. Elsősorban csak a közismert szakszavakra korlátozódik. De vannak szakmai területek, mint például az informatika, videofilm készítés, hangvágás, ahol a szakszavak elkerülhetetlenek. Ilyen esetben jó, ha van egy magyarázat, ahol az olvasó megtalálja az adott szakszavak magyarázatát. Tedd ezt a fejezetet a köyv végére és jelöld meg küön címmel. Mondjuk azzal, hogy "Szakszavak magyarázata" A szavakat ábécé sorrendbe ismertesd. 

6.    Indexek – járulékos, elhagyható rész. Ha a könyv írása közben olyan szavakat kell használnod, amit az olvasó esetleg nem érthet, akkor kis indexel (emelt és kisebb karaktert írsz az adott szó végére. Az első index az 1-es, a többi pedig ezután következő számok emelkedő sorrendben.) Ha idézel valakit, vagy átveszel idézetet valahonnan, azt ugyancsak indexelni kell és az adott sorszámú indexel kell ellátni. Az indexek magyarázatát teheted a lapok aljára is. Sok könyv ezt a megoldást használja. De ebben az esetben minden alkalommal külön vigyáznod kell a tördelésnél, hogy az adott oldalon szereplő indexelt szavak  magyarázata ugyanarra az oldalra kerüljönek, ahol az indexelt szó, kifejezés, idézet van. Ezért jobb az a gyakorlat, hogy az indexek magyarázatát külön fejezetbe teszed a könyv végére. Ha nem sok indexelt szavat használsz, használhatod azt a megoldást is, hogy közvetlenül a szó után zárójelben beírod a magyarázatot. Ilyenkor a magyarázatnak a lehető legrövidebbnek és tömörnek, de nagyon is érthetőnek kell lennie. Ezt a megoldást az idézeteknél is használhatod. Ilyenkor a zárójalben az idézet forrását jelzed)

7.    A szerző bemutatkozása. Ne legyen hosszú, de 2-3 A4-es oldalra szükség van. Nem az adatok felsorolására van szükség. Ez a rész a te renomédat építi. Írd meg, hogy hogyan kerültél kapcsolatba a témával, hogyan végeztél, illetve hogyan végzel kutatásokat a témával kapcsolatban. Ki vagy, mit csinálsz egyébként, milyen más kérdésekkel foglalkozol még.

8.    Kapcsolat – ebben a részben azt írd meg, hogy hol és hogyan tudnak veled kapcsolatba lépni az olvasók: cím, telefonszám, e-mail vagy egyebek. Ez egyébként elhagyható rész. Sok szerző nem foglalkozik vele. Viszont a bizalomépítés fontos és egyszerű mozaikköve. Jó ha a könyved vásárlója érzi, hogy a jövőben is számíthat rád. Mondjuk kérdéseket tehet fel. Ápold ezeket a kapcsolatokat, válaszolj a kérdésekre. Ezt a feladatt ne bízd programra, chatbotra. Egy olyan ember esetleges további vásárlásáról van szó, akit már nem kell meggyőznöd arról, hogy vásároljon tőled, csak egyszerűen kínálj fel olyan új terméket, ami valószínűleg érdekli.

9.    Hirdetés – elhagyható rész. A szakkönyveket a gyárak jó reklámhordozónak tartják és nem érdemtelenül. Az olvasók általában az itt megjelenő reklámokat szivessen elolvassák. Ezeket a reklámokat nem reklámszerűen, hanem szakmai ismertető szerűen kell megírni. Ha jól tervezel és dolgozol, ez a reklámok alapján befolyt pénzből a könyv kiadását is fedezheted. Javaslom, hogy amikor már kész a könyved szövege, készíts egy 1-2 oldalas kivonatot a könyvből és reklámajánlat képpen küld el néhány potenciális hirdetőnek. Túl sokat nem kérhetsz az ilyen hirdetésért, de egy 1000 – 10.000 pédányra tervezett könyv esetében mindenképpen kérj 100- 1000 eurónak megfelelő összeget.

Fontos az is, hogy a hirdetések között a te saját hirdetéseid is megjelenhetnek. A minősdégi reklámhely természetesen neked is kell. Írj a korábbi könyveidről, mutasd be az éppen készülő könyvedet.

Készitsd el a könyv tervét és kezd el az írást. Egy-egy fejezet 1-2 nap alatt meg tudsz írni. Ha az adott fejezet írásakor csak a fejezetoffban meghatározott témával foglalkozol és nem kalandozol el,  gyorsan és egyszerűen elkészülsz a könyveddel.